Kapjon kezelést a probléma legkorábbi jelére, hogy megelőzze a szerencsejáték rosszabbodását. Tehát, olyan akut kihívásokról beszélt, amikhez gazdagítani kell a magatartásod repertoárját. Ezek a tünetek fokozatosan alakulnak ki, és kezdetben nem is tűnnek vészesnek. Épp ezért kulcsfontosságú a korai felismerés és az online kaszinó önkorlátozás, amit sok kaszinó ma már lehetővé tesz, ezzel is elősegítve a szerencsejáték függőség kezelését.
Ezen túlmenően, az önértékelés hiánya vagy pszichológiai stressz, mint például a depresszió vagy szorongás, emelheti a függőség kialakulásának kockázatát. A szerencsejátékokat gyakran mint menekülést használják ezekből az állapotokból, ami tovább súlyosbíthatja a problémát. A szerencsejáték során a nyertes pillanatait követő dopamin felszabadulás és a játék izgalma egy idő után a játékosoknak függőséget okozhat. Ez az érzés sokakban vágyat kelt a játék folytatására, még akkor is, ha az hosszú távon negatív következményekkel jár.
A játékokkal kapcsolatos hibák és hibák vizsgálatával megváltoztathatja a játék viselkedését. Ha van játékhibája vagy ismeri a játékproblémát, akkor a legjobb, ha tehetsz segítséget. Általában azok az emberek, akik csak alkalmi játékosok, megállnak, amikor veszítenek, vagy korlátozzák, hogy mennyit hajlandóak veszíteni. Azonban azok az emberek, akik szerencsejáték-függőséggel küzdenek, kénytelenek folytatni a játékot, hogy visszaszerezzék a pénzüket – ez a minta idővel egyre rombolóbbá válik.
A szerencsejáték-függőséggel küzdő betegek rehabilitációs potenciáljának szintjének fő összetevői természetesen sajátos relativitást mutatnak. Jelentős ingadozások figyelhetők meg a magas, közepes vagy alacsony rehabilitációs potenciált jellemző négy blokk mindegyikében rejlő diagnosztikai jellemzőkben. Ezek a hazugság, a felelőtlenség, a konfliktusok, a munkafegyelem megsértése, a munka iránti átmeneti vagy tartós közöny (gyakori munkahelyváltás) a családban, a teljesítmény csökkenése, a bűnözés (lopás, csalás, hamisítás stb.), a magány. Az érzelmi eldurvulás mellett a megjelenéssel, a személyes higiéniával, a rendetlenséggel stb. Az affektív zavarok állandó szorongásban, szubdepresszióban, depresszióban, diszfóriában nyilvánulnak meg. Az érdeklődési kör szűkül, a barátokkal való hosszú távú kapcsolatok elvesznek.
Ezért, más mentális betegségekhez hasonlóan, a szerencsejáték-függőséget is a betegség klinikai szindrómáinak előfordulási sorrendje, azok dinamikája, stádiumbeosztása jellemzi, amelyek együttesen tükrözik a patológia evolúciós fejlődését. A szerencsejáték-függőség lefolyásának súlyosságát a játék iránti vonzalom erőssége és dinamikája, a kontrollvesztés, a tolerancia, az elvonási szindróma súlyossága, a személyes és társadalmi lebomlás mértéke határozza meg. Az utóbbi években jelentős figyelmet fordítottak a függőségi zavarokkal küzdő betegek személyes potenciáljára, és különösen a rehabilitációs potenciálra, amely meghatározza a függőség kialakulásának és a felépülésnek a jellemzőit. Megállapították a szerencsejáték-függőséggel küzdő betegek rehabilitációs potenciáljának szintjét (TN Dudko koncepciója). A közepes és alacsony rehabilitációs potenciállal rendelkező betegek főként orvosi segítséget kérnek, a magas rehabilitációs potenciállal rendelkező betegek aránya nem haladja meg a 10%-ot.
A mentális és drogfüggőségi betegségek örökletes terhének átlagos aránya (20-25%); egyszülős családban nevelkedés, gyakran egyenetlen vagy konfliktusos kapcsolatokkal a családtagok között. Gyakran deviáns viselkedés és ehhez kapcsolódó egyenetlen iskolai teljesítmény, a hobbik következetlensége. A szerencsejáték-függőség kialakulása során a betegek toleranciája a játékban való hosszan tartó részvétellel szemben jelentősen megnő.
Biológiai, érzelmi és kognitív szinten is működésbe lép, amikor a kockázatvállalás izgalmába vetjük magunkat. Bár a játék örömöt, izgalmat és közösségi élményt is nyújthat, fontos, hogy felismerjük a határokat és tudatosan irányítsuk viselkedésünket. Az evolúció során az embereknek döntéseket kellett hozniuk bizonytalan helyzetekben, és a szerencsejáték ennek a viselkedésnek a modern változata. A szerencsejáték-függőség kezelésére szolgáló megfelelő hely kiválasztása kulcsfontosságú lépés a felépülés útján. Központunk professzionális, átfogó és diszkrét támogatást kínál azoknak, akik meg szeretnének szabadulni a destruktív viselkedésmintáktól, és stabil, minőségi életet szeretnének építeni. Ezek a gyógyszerek általában segítenek stabilizálni a hangulatot és csökkenteni az impulzív viselkedést.
Ez a szerencsejáték-függőség számos olyan jellemzője, amely komoly veszélyt jelent mind az emberre, mind közvetlen környezetére nézve. Amennyiben azt tapasztalja önmagán, hogy játékszenvedélye egyre nagyobb mértéket ölt, kérjen támogatást szeretteitől, környezetétől, szükség esetén pedig keressen fel szakembert. Mindenki azon lesz, hogy támogassa, az orvos pedig önnek a legmegfelelőbb, személyre szabott ellátást fogja nyújtani.
Az egyik legelterjedtebb megközelítés a kognitív viselkedésterápia (CBT), amely segít az egyéneknek azonosítani és megváltoztatni a káros gondolkodási mintáikat. A CBT során az érintettek megtanulják kezelni az impulzív viselkedést és fejleszteni az önkontrollt. A kezelés lehetőségei széles spektrumot ölelnek fel, beleértve a pszichoterápiát, csoportterápiát és gyógyszeres kezelést. A legfontosabb lépés az érintettek számára az, hogy felismerjék problémájukat és hajlandóak legyenek segítséget kérni. A kezelés során fontos szerepet játszik a támogató közeg kialakítása is, amely segíti az egyént a gyógyulás folyamatában.
A színek, hanghatások, visszaszámlálók, animációk mind azt a célt szolgálják, hogy a játékos folytassa a játékot. A nyerőgépek például úgy vannak beállítva, hogy gyakran adjanak kis nyereményeket – így fenntartva az illúziót, hogy „most már biztosan jön a nagy nyeremény”. Az emberek szeretik a meglepetést, és a bizonytalanság izgalma pszichológiailag stimuláló. A nyerőgépek például úgy vannak megtervezve, hogy fenntartsák ezt az izgalmat – nemcsak a nyereményekkel, hanem a hanghatásokkal, fényekkel, animációkkal is. Az egyik fő ok, hogy a szerencsejáték aktiválja az agy jutalmazási központját.
A függőség kialakulása számos tényezőtől függhet, és az érintettekre gyakorolt hatásai rendkívül negatívak lehetnek. Egyes emberek a társadalom játékfüggőségének következményeit saját életükben is megtapasztalhatják, legyen szó családi kapcsolataik törékenységéről vagy anyagi helyzetük romlásáról. Fontos tehát, hogy felismerjük a káros szerencsejáték jeleit és időben segítséget nyújtsunk azoknak, akik már megküzdhetnek ezzel a szenvedéllyel.
Ha ülőmunkát végzel, biztosan hallottad már, hogy óránként 10 percre ajánlott felállnod az asztaltól, és átmozgatnod az izmaidat. Bár jelenleg a stressz megelőzéséről van szó, a mozgás a stresszkezelés folyamatában is fontos szerepet játszik. Amikor csak megteheted, iktass be a feladataid közé pár rövid sétát, vagy néhány tornamozdulatot.
Meg kell jegyezni, hogy jelenleg nincs specifikus pszichofarmakológiai és pszichoterápiás kezelés a szerencsejáték-függőség és a kapcsolódó rendellenességek kezelésére. A gyógyszeres kezelést különféle pszichoterápiás típusokkal kell kombinálni. A gyógyszereket a kóros szerencsejátékban előforduló egyes mentális zavarok és a jól ismert pszichopatológiai állapotok közös vagy hasonló jellege alapján választják ki. Ezenkívül megjegyezte, hogy a szerencsejáték iránti szenvedély társadalmi és jogi problémákhoz vezet, és mindezek együttesen a „szerencsejáték-függőség” diagnózisát alkotják. Amikor a szerencsejáték függőség kezelése elmarad, a következmények előbb-utóbb megjelennek; és nem csak anyagi szinten.
A játékban bekövetkező szisztematikus kudarcok jelentős viselkedésváltozáshoz vezetnek, amelyet egyre gyakoribb rokonok, barátok és munkaadók megtévesztése kísér. A szerencsejáték-transzban a betegek megmenekülnek a csalódásoktól és a rossz hangulattól. A családi kapcsolatok az összeomlás szélén állnak, vagy már meg is szakadtak. Végül eljön a nap, amikor minden lehetséges jogi anyagi forrás kimerül, és “rendszerösszeomlás” következik be. Ebben a szakaszban jelennek meg először az öngyilkossági gondolatok és a vágy, hogy mindenki (család, barátok, hitelezők) elől elbújjanak.
A másik oldalról pedig, mivel a hozzáállásod megváltozik, így sokkal könnyebben úrrá tudsz lenni a stresszes helyzeteken, és nem kerülsz bele a stresszspirálba. A legelőnyösebb hatását akkor fejti ki a meditáció, mint stresszkezelés, ha az idegrendszeredet sikerül hozzászoktatnod a meditáció által bekövetkezett nyugalmi állapothoz. Fontos, hogy megtaláld a számodra legelőnyösebb meditációs technikát, és tedd a mindennapjaid részévé.
Fontos helyet foglal el a tranzakcióanalízis módszere, amelyet nemcsak a beteggel, hanem a családtagokkal is végeznek. Skizofréniában szenvedő betegeknél a kóros vonzalom szindrómájának klinikai tünetei jelentősen módosulnak. A kóros vonzalom szindrómájának ideológiai, affektív és viselkedési komponensei is “kevésbé élénkek és hangsúlyosak” voltak.
Fontos azonban hangsúlyozni, hogy gyógyszeres kezelést mindig szakember felügyelete mellett kell alkalmazni, mivel minden eset egyedi és különböző reakciókat válthat ki. A szerencsejáték intézmények által generált adóbevételek pozitív hatásai is ellensúlyozhatóak a függőség társadalmi költségeivel. Ezek a költségek magukban foglalják a bűnözés növekedését, ami többletkiadást jelent a rendfenntartó szervek és a bírósági rendszer számára. A függőség másik pszichológiai vetülete a viselkedés megerősítése, amikor a pozitív tapasztalatok, mint a nyeremények, valószínűbbé teszik, hogy az egyén újra kockáztat.
A nőknél viszont nem jelent előnyt a magasabb végzettség, sőt bizonyos rákos megbetegedések esetén rosszabb a diplomás nők helyzete. A kutatás pedig megállapította, hogy a korai halálozás oka a tartós stressz. A felmérés 2006-ban készült, de a mai napig relevánsak lehetnek, a következményeket pedig jól szemlélteti. A vizsgálatot közel 5 ezer emberrel végezték, akik Kopp Mária korábbi kutatásaiban is részt vettek már.
Amennyiben a testmozgást a szabadban végezzük – akár túrázás, biciklizés stb. Formájában – még a természet közelségének léleknyugtató hatását is megtapasztalhatjuk. Testi betegség amiatt is megjelenhet, ha nem tudatosítjuk a saját túlterhelődésünket, így nem is tudunk tenni semmit a stresszcsökkentés érdekében. Ekkor a test próbálja felhívni a figyelmet a bajra különböző testi gondok által (pl. hátfájás, hajhullás, gyomorfájdalom stb.).